Hőguta vagy hőkimerülés? Ezekre a tünetekre figyelj!
2026.08.04 - Balatonica
A nyári hőségben a szervezet túlmelegedése különböző fokozatokban jelentkezhet, és míg a hőkimerülés (heat exhaustion) általában pihenéssel és folyadékpótlással rendezhető, a hőguta (heat stroke) már életveszélyes állapot, amely azonnali orvosi segítséget igényel. Érdemes tudni, hogyan különböztethetjük meg őket, és mit tehetünk azért, hogy egyáltalán ne alakuljanak ki.
Amikor a szervezet még küzd...
A hőség ellen a testünk folyamatosan dolgozik: izzadással próbálja hűteni magát. Csakhogy ezzel rengeteg folyadékot és ásványi anyagot veszítünk. Ha ezt nem pótoljuk, könnyen kialakulhat a hőkimerülés. Ilyenkor még működik a szervezet természetes "klímaberendezése", csak éppen túlterhelődött. Erős izzadás, szédülés, fejfájás, hányinger, izomgörcsök, gyengeség vagy szokatlan fáradtság jelentkezhet. A bőr gyakran hűvösnek, nyirkosnak érződik, és az ember leginkább arra vágyik, hogy végre árnyékba kerüljön.
A jó hír, hogy ez az állapot többnyire visszafordítható. Hűvös hely, pihenés, sok folyadék és az elvesztett energia pótlása általában gyors javulást hoz.
...és amikor már feladja
A hőguta már egészen más történet.
Ilyenkor a szervezet hőszabályozása összeomlik. A testhőmérséklet 40 Celsius-fok fölé emelkedhet, miközben a túlmelegedés már az agy működését is befolyásolja. A rosszullét nem egyszerűen erősebb változata a hőkimerülésnek: ez már életveszélyes állapot. A figyelmeztető jelek közé tartozik a zavartság, az összefüggéstelen beszéd, a bizonytalan mozgás, a gyors pulzus, az erős fejfájás, súlyosabb esetben pedig az eszméletvesztés vagy a görcsroham is. Ha valaki a hőségben furcsán viselkedik, nem tud értelmesen válaszolni, vagy összeesik, nem érdemes várni: azonnal mentőt kell hívni.
Milyen helyeken történhet mindez?
Sokan azt hiszik, csak a tűző napon lehet hőgutát kapni. Valójában bárhol kialakulhat, ahol a test több hőt termel vagy vesz fel, mint amennyit le tud adni. Egy rosszul szellőző lakás, egy fülledt autó, egy órákon át tartó sportolás vagy akár egy egész napos fesztivál is elég lehet hozzá. A magas páratartalom tovább ront a helyzeten, mert ilyenkor az izzadság nehezebben párolog el, így a test természetes hűtése is kevésbé működik.
Így csökkenthetjük a kockázatot
A megelőzés meglepően egyszerű – csak éppen könnyű megfeledkezni róla.
> Igyunk rendszeresen, ne csak akkor, amikor már szomjasak vagyunk.
> A legforróbb órákban lehetőség szerint keressünk árnyékot vagy hűvös helyiséget.
> Viseljünk világos, szellős ruhát és sapkát vagy kalapot.
> Sportolás, túrázás vagy kertészkedés közben tartsunk gyakori pihenőket.
> A strandon is érdemes időnként a napernyő alá húzódni, még akkor is, ha kellemesnek érezzük az időt.
> És ami talán a legfontosabb: soha ne hagyjunk gyermeket, időseket vagy háziállatot parkoló autóban vagy más szellőzetlen helyiségben, még néhány percre sem. A jármű (vagy más pici tér) belseje percek alatt életveszélyesen felforrósodhat.
Forrás: NHS, Fotó: pixabay
KAPCSOLÓDÓ
>> Kánikulában irány a legjobb strandok! Ezek lettek a Balaton 2026-os nyertesei
>> Ibiza a nappaliban: 3+1 film a buliszigetről
