Maszkok mögött: Velence könyvekben elmesélve

Bánki Éva: Telihold Velencében

Velence, ez a túlzsúfolt ékszerdoboz, ahova sokan vágyakoznak, a világ egyik legellentmondásosabb városa. De mennyit láthat valóságos jelenéből és a múltjából az, aki csupán néhány nap alatt járja be a nevezetességeit? Megadathat-e egy átlagos közép-kelet-európai író számára, hogy akár hosszú hónapokig élhessen ebben a luxustól csillogó városban? Bánki Éva Velence iránti szenvedélyes érdeklődésének, no meg egy ösztöndíjas lehetőségnek köszönhetően kislányával együtt hosszú hónapokat töltött el a városban. Útirajzából érzékletes képet kap az olvasó Velence hétköznapi életéről és a turisták számára láthatatlan lakosairól is egy felnőtt nő meg egy kislány szemével.
A jelenkori Velence díszletei mögött megpillanthatjuk a középkori Velencét, a könyörtelen kalmárköztársaságot és az alkonyi fényben tündöklő, XVIII-XIX. századi várost. Megismerjük Magyarország és Velence közös történelmének fordulópontjait, és eltöprengünk azon, mi lehetett a titka az oly sebezhetőnek látszó, mégis hihetetlenül stabil Köztársaságnak. A Telihold Velencében egyszerre személyes hangú úti beszámoló és szerteágazó kultúrtörténeti kalandozás.

Roberta Rich: A velencei bába

Hannát csodásan ügyes kezű bábaként ismerik Velence-szerte, aki a legmakacsabb babákat is képes világra csalogatni. Egy ködös éjszakán egy velencei nemesember kopogtat Hanna gettóbeli viskójának ajtaján. A felesége napok óta vajúdik, s ha Hanna nem segít, belehal a szülésbe. A fiatal bába nehéz döntés elé kerül. Az inkvizíció szigorúan tiltja, sőt akár halállal is büntetheti az efféle orvosi beavatkozást. Ha Hanna zsidó létére segít egy keresztény asszonynak a szülésnél, ezzel nemcsak önmagát, de az egész gettót veszélybe sodorhatja. Csakhogy a gróf szolgálataiért cserébe jókora összeget ajánl, mely elegendő lenne ahhoz, hogy Máltára utazzon, és kiválthassa férjét, Izsákot a kalózok rabságából. Hanna semmire sem vágyik jobban, mint hogy újra együtt lehessen azzal a férfival, akit mindenkinél jobban szeret, s aki őt is mindenkinél jobban szereti, hiszen hozomány nélkül is elvette feleségül, s azután is kitartott mellette, hogy Hanna nem tudta gyermekkel megajándékozni. A rabbi heves tiltakozása ellenére Hanna dönt: beledobja vászontáskájába a szülőfogót, s elindul a gróffal, hogy megmentse egy asszony és születendő gyermeke életét. A lélegzetelállítóan izgalmas fordulatokban bővelkedő regény élénk képet fest a 16. századi Velencéről, ám mindenekelőtt dicshimnuszt zeng a nőkről, akik mindenre képesek a szerelmükért.

Gerald Durrell: Velencei kalamajkák

A hamisítatlan életszeretetéről ismert szerző könnyed, epizodikus prózáját ígéri ez a kötet, amelyben Velence nem romantikus díszletként, hanem élő, zajos és gyakran kaotikus városként jelenik meg. A kötet nem klasszikus regény: inkább mulatságos helyzetek, félreértések és utazási bakik laza füzére, Durrell jól ismert, önironikus humorával. A szerző lefejti Velencéről az ünnepélyes pátoszt, és egy emberléptékű, esendő, szerethető arcát mutatja meg – olyat, amely távol áll a karneváli csillogástól, mégis nagyon közel áll a farsang szelleméhez, ahol a rend felborul, a szerepek elmosódnak, és a káoszból végül nevetés születik.

Részlet a hangoskönyvből, Szacsvay László előadásában

Forrás: moly.hu, Fotó: unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> 25. jubileumi Farsangi Karnevál Keszthelyen

>> Jelmez, fánk és balatoni unikumok a Lellei Gasztro Farsangon