Vitorlát bontana a gyerek?

A balatoni vitorlázás non plus ultrája természetesen a Kékszalag, és ahhoz, hogy ezt egy vitorláson éljük meg, kétféle út vezet. 

„Ha csak utasként szeretnénk részt venni a legendás tókerülő versenyen, azt egy versenyengedély és egy érvényes sportorvosi igazolás birtokában megtehetjük egy gyakorlott nagyobb létszámú baráti csapathoz csatlakozva. Mindig akad olyan vitorlás, ahol jól jön egy lelkes ráadás legénységi tag – mondja Nagy R. Attila, a Katamarán Suli vezetőedzője. Ám, ha magunk szeretnénk kormányosként, azaz felelősségviselő személyként részt venni a Kékszalagon, akkor ahhoz sok-sok tapasztalatra, tanulásra és gyakorlásra lesz szükség.”

Lássuk, hogyan épül fel a vitorlázás-képzés! 

Vitorlázni bárki megtanulhat?

Felmerülhet a kérdés, hogy hány éves kortól, illetve meddig érdemes egyáltalán belevágni a vitorlázásba, ki lehet-e öregedni ebből a műfajból, vagy akár amolyan kései hobbi gyanánt is gondolhatunk erre. A jó hír az, hogy – ahogy Nagy R. Attila elárulta nekünk – „a vitorlázás, mint szabadidős sportág egyik legvarázslatosabb tulajdonsága, hogy kortól és nemtől függetlenül bármikor elkezdhető és űzhető.” „Más kérdés, hogy ha nem csak hobbiszinten érdeklődik valaki a vitorlázás iránt, akkor természetesen egyes hajóosztályokban, melyek komolyabb ügyességet igényelnek, előnyt jelent, ha valaki fiatal korában ismerkedett meg az alapokkal” – tette hozzá a vezetőedző. 

A tapasztalat, gyakorlás nagyon sokat számít – mint minden sportágban –, így a vitorlázás terén is, ha valaki komolyan szeretne foglalkozni vele. A Balaton, mint hazánk legnagyobb tava, mondhatjuk, hogy tökéletes terep erre is. Ugyanakkor, ha csupán kedvtelésből szeretne vitorlázni, nem szükséges, hogy extra képességekkel rendelkezzen. 

„Aki sikeresen elsajátította az alapokat - hajómérettől függően és az engedélyek birtokában - az az esetek zömében élvezettel vitorlázhat rajta – magyarázta Nagy R. Attila, majd hozzátette: „Ám aki versenyezni is szeretne a Balaton hullámain, sok-sok vízen töltött óra alkalmával kell tapasztalatot gyűjtenie. Egy jó vitorlázó ismeri a közlekedési eszközét, annak határait. Ha nem egyszemélyes jószágról beszélünk, akkor természetesen a csapatának, legénységének képességeivel is tisztában van. Az időjárás előrejelzések ismerete, túraversenyek esetében a vízmélység pontos ismerete elengedhetetlen a sikeres hajózáshoz éppen úgy, mint a szükséges technikai felszerelések megléte, viselése. Egy jó adag megfontoltsággal, felelősségtudattal szintén rendelkeznie kell a jó vitorlázónak.”

Mit lehet megtanulni egy vitorlás suliban? 

Kézenfekvő, hogy aki nem otthonról hozza a vitorlázás iránti érdeklődését, annak egy képzést, iskolát kell keresnie már a minimális alapok elsajátításához is. Különösen fontos a körültekintő iskolaválasztás, ha a gyereket szeretnénk elküldeni egy vitorlás táborba. De mit várjunk el egy hazai vitorlás iskolától?

„A Magyar Vitorlás Szövetség, az úgynevezett Vitorlás Suli program keretein belül minősíti a vitorlás-oktatással foglalkozó intézményeket. Ezek felépítése hasonló: kezdő szinten heti turnusokban ismertetik meg a vitorlázás alapjait - általában vidám, játékos formában, melynek célja, hogy kialakuljon a vízbiztonság érzése és a természet szeretete. Az alapképzés után a diák biztosan ismerni fogja, hogy mi a méretének megfelelő hajó felszerelése, hogyan kell azt vízre rakni és megvitorlázni. Adott esetben el tud vele ugrani a szomszédos kikötőbe egy lángosért és vissza, ismerni fogja az időjárási jeleket és az alapvető csomókat is. Az elszántabbak és az ügyesebbek már ennél léphetnek tovább és bekerülhetnek az utánpótlás tehetséggondozó csoportba. Ők már egyértelműen a versenyzés felé vehetik az irányt, és a szezon végére végig is tudnak majd menni a nekik kitűzött pályán.”
 
Hogyan válasszunk vitorlás iskolát? 

„A hazai vitorlásoktatás zömét a Magyar Vitorlás Szövetség igyekszik koordinálni, ám ezzel együtt is – ahogy az élet egyéb területein – komoly szórás van az iskolák szolgáltatási szintjei között” – tudtuk meg Nagy R. Attilától. 

A Szövetség oldalán megtalálhatók azok a minősített iskolák, melyeket ajánlottnak tekinthetünk, azonban szakértőnk gyakorló szülőként és a Katamarán Suli vezetőjeként is javasolja, hogy az alábbi szempontokat mindenképpen gondoljuk át iskolaválasztás előtt: mennyi ideje létezik, milyen referenciákkal, oktatókkal, milyen idős hajókkal rendelkezik az iskola, biztosít-e felszerelést, étkezést a diákok számára, milyen tapasztalatokat osztanak meg erről korábbi diákok vagy szüleik.

Nem csak a jó iskola megtalálása, de a kellő képzési forma felfedezése is kisebb kihívás, hiszen a vitorlázás épp úgy lehet egy üdítő csapatsport, mint egyéni foglalkozás vagy csapatépítés. „A vitorlás iskolák jelentős részében táboros rendszerben zajlik a képzés, ami ugye csoportos oktatást jelent” – fejti ki Nagy R. Attila. „Ez a népszerűbb és a gazdaságosabb képzési modell. Ám természetesen vannak ettől eltérő esetek is. A Katamarán Suliban például az egyéni – akár egy főre szabott - képzés éppen úgy megoldható, mint a családias. Erre a legjobb példa az 'anya-fia' tábor, melyet (a nevéből fakadóan) a lelkes vitorlás anyukák miatt indítottak el. Az ötlet háttere az volt, hogy mivel zömében az édesanyák azok, akik a szünidőben reggel hozzák, este pedig viszik a csemetéket a kikötőből a szállásra, miért ne járhatna nekik egy kis kikapcsolódás, katamaránozás épp a saját gyerekükkel. Így engedve a kérésnek, már szinte bármilyen felállásban vitorlázhat a család apraja nagyja: anya-lánya, apa-fia, apa-lánya, vagy akár négyfős családi turnusban is róhatják együtt a Balatont. Oktatói szemmel is nagyon tanulságos, olykor családterápiának is felfogható kalandokat élünk meg közösen a tanítványainkkal.”

Mi tanulható és mi múlik a hajókon? 

„A vitorlázás bizony technikai sport, ezt lássuk be, ha a sportágról beszélünk és nem a szabadidős aktivitásról” - magyarázza Nagy R. Attila. Íme néhány példa, amivel szemléltette a vitorlás-sport jellegzetességeit. 

„Optimist – egyszemélyes utánpótlás-nevelő, one-design osztály: az esetek zömében a fiatalok ebben kezdik meg versenyvitorlázói pályafutásukat. A hajók paramétereiben egyformák, ám a srácok súlya, tapasztalata sokat nyom a latba. Arról nem is szólva, hogy a víznek, hullámzásnak megfelelő vitorlázat kiválasztásán is sok múlik.” 

„J24 - a világ legnépszerűbb tőkesúlyos one-design osztálya: a hajók itt is szigorúan szabályozott keretek között épülhetnek fel és versenyezhetnek. A legénység súlyának függvényében 4 vagy akár 6 fővel is vitorlázzák.  Azt ugye könnyű belátni, hogy nagyon más négy pár kéz vagy hat pár kéz munkája a fedélzeten, pedig itt is egyforma verdákról beszélhetünk” – fejti ki a szakember.  

„A fenti két példából látható, hogy az úgynevezett one-design hajók egymás közötti versenye sokkal inkább szól a legénység tudásáról, tapasztalatáról, rátermettségéről, mint a bárka technikai paraméteriről” – foglalja össze.  

„De nézzünk egy olyan regattát, ahol egyszerre versenyeznek egytestű és többtestű hajók, one-design bárkák és egyedi fejlesztésű rohanógépek, ez pedig nem más, mint Európa leghosszabb és legrégebbi tókerülő versenye, a Kékszalag. Az 1934-ben alapított tókerülő verseny célja az, hogy az adott kor, adott technikai színvonalán a Balatont leggyorsabban megkerülő egység nyerjen. Hogy ez mit is jelent napjainkban? A Kékszalag összetett győzelmére áhítozó nagy katamaránok akár nyolc órán belül is megfutják ezt a távot. Míg az alapvetően kedvtelési célra kialakított vitorlással a távnak nekivágó elszántak olykor két éjszakát is a vízen töltenek” – foglalta össze Nagy R. Attila visszakanyarodva cikkünk indítógondolatához, hogyan is vehetünk részt a Kékszalagon egy vitorlás feldélzetén. 

KAPCSOLÓDÓ
>> Első szezonos vitorlázó vagy? Ezeket az információkat tudnod kell!
>> A tavalyinál is izgalmasabb versenyt vár a Kékszalag címvédője