Veszprém jelesre vizsgázott
2022.06.17 - Hegedüs Róbert
Közönségkedvenc sikerfilmek és ínyenc mozicsemegék, filmrajongó iskolások és a filmszakma veteránjai, tematikus beszélgetések és játékos együttlétek mind egy helyen, a Balaton szomszédságában. Hangulatjelentés a második Magyar Mozgókép Fesztiválról, Veszprémből.
Nagytotál – az esemény hátteréről
Idén másodjára rendezték meg Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi összefogásával Magyarország nemzeti filmfesztiválját, egyben a Magyar Mozgókép Díj átadóünnepségét. A budapesti Filmszemle 2011-es megszűnése óta jelenleg nincs más éves seregszemléje a magyar filmalkotásoknak, tehát sehol máshol nem nézhetjük végig a legfrissebb bemutatókat – legyen az játékfilm, kisfilm, animációs film, dokumentumfilm, portré- vagy tévéfilm – egyetlen esemény keretein belül. Másrészt itt arra is van lehetőség, hogy a szakma és a közönség összetalálkozzon, majd együtt ünnepeljen.
Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál
Nem előzmények nélküli az elgondolás, hogy a fent említett helyszíneken tartsák a fesztivált, hiszen 1970-től nagyjából a rendszerváltásig évente tartottak Veszprémi Tévétalálkozókat, ahol a tévére gyártott vadonatúj tartalmakat vetítették le fesztiválkeretek közt a nagyközönségnek. Színészinterjúkból ismerős lehet az a sokat hangoztatott tétel, hogy annak idején rengeteg tévéfilm, tévéjáték és sorozat készült magyar nyelven. A 90-es évekre megcsappant a műfaj iránti érdeklődés, így megszűntek a tévétalálkozók is – maradt a Filmszemle egyeduralma. Mikor kiderült, hogy Veszprém és a Bakony-Balaton régió képviseli hazánkat az Európa Kulturális Fővárosa programban (Pécs 2010-es szereplése után második magyarországi helyszínként), 2020-ban elindult a Veszprém-Balaton Filmpiknik, majd ennek sikerén felbuzdulva 2021-ben itt talált új otthonra a korábbi Magyar Mozgókép Szemle, immár sokszínű fesztiválként. Idén a második kiadás a tavalyinál is többet markolt: új helyszíneket, szélesebb programkínálatot, látványosabb marketingkampányt mozgósítottak.
Mivel főként balatoni témákkal foglalkozunk, ezért természetesen kíváncsiak voltunk, mi várja a fesztiválnézőt, milyen az esemény hangulata, kikkel lehet találkozni, miért éri meg ott lenni élőben. Ezért hát ellátogattunk egy napra a fesztivál szívébe, Veszprémbe. Az alábbiakban szubjektív helyszíni beszámolónkat olvashatjátok.
Közelkép – a programról részleteiben
A fesztivált június 9. és 12. közt tartották, ebből mi az egyik legsűrűbb napra, péntekre érkeztünk meg. Ugyan három izgalmas helyszínen zajlottak a vetítések és a kísérőprogramok, ráadásul ingyenes (belépőjeggyel plusz költség nélküli) buszjáratok közlekedtek Füredre és Almádiba, számunkra most Veszprém volt az úti cél, mert kíváncsiak voltunk, hogy szerepel fesztiválgazdaként a jövő évi nemzetközi megmérettetés előtt egy évvel.
Aki mostanában eljutott a királynék városába, szembesülhetett vele, hogy a történeti-turisztikai látnivalók zöme felújítás előtt vagy alatt áll. A teljes várnegyed, a Kálvária-domb, a nagyobb múzeumok és további kulturális színterek sorra felállványozva fogadnak, részleges vagy átmenetileg zárvatartással.
Veszprém belvárosa madártávlatból. Fotó: Kovács Bálint / Magyar Mozgókép Fesztivál
Ehhez képest egy nyüzsgő, életvidám fesztiválvárosba érkeztünk. A szervezők érdeme, hogy új helyszínek bevonásával és a régiek változatos hasznosításával kitágították az együttlét tereit; a város egésze kinyitotta magát a programról programra vándorló fesztiválközönség előtt.
Idén először rákerült a programtérképre a várhegy aljában elnyúló História Kert, ahol a Séd-patak mentén sétálgatva eljuthatunk az 1800-as évek elején épült, nemrég helyreállított Püspöki pihenőhöz, az egyik újonnan felavatott különleges vetítési helyszínre. A város ellenkező végében, a Jutasi úti lakótelepen állt készenlétben a másik új csatlakozó, a volt HEMO (Helyőrségi Művelődési Otthon) korszerűsítése révén létrejött Agóra Kulturális Központ. A viszonylag nagy távokat befogó útvonalakon, az egyes helyszínek között a mobilalkalmazással kölcsönözhető elektromos rollerral közlekedtek sokan, a dimbes-dombos adottságokhoz képest meglepő bátorsággal.
A barátságos vendéglátás élményét ugyancsak erősítette, hogy a Bakony-Balaton régió gazdái kiköltöztek saját termékeikkel az Óváros Piacra, míg a környező éttermek és kávézók kedvezményes fesztiválmenüket kínáltak, ráadásul úton-útfélen helyi önkéntesek szólították meg a járókelőket, hogy felmérjék, ki mivel elégedett és miben látna további fejlesztési potenciált.
A jóleső megérkezés után az első szakmai programra a fesztiválközpontként megjelölt Hangvilla nagytermébe vezetett az utunk. A nézőtér iskolás korúakkal volt tele, nem véletlenül: ezen a rendezvényen 20 év alattiak másfél perces filmetűdjei versengtek egymással. A Cinemira – Nemzetközi Gyerek és Ifjúsági Filmfesztivál második MobilBalaton pályázatára beküldött alkotások idén a „Balaton északi és déli partja” tematikában fogantak meg. Az összesen 14 kisvideót egyetlen blokkban tekinthettük meg, majd rögtön szavazhattunk is a kedvencünkre, végül prominens szakmai zsűri adott bátorító visszajelzést és kezdeményezett párbeszédet a jelenlévő alkotókkal.
Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál
A zsűriben ott ült Deák Kristóf rendező, aki Az unoka című filmjét hozta a fesztiválra, Gláser Katalin animációs, akinek A legendás család című bemutatója hangos szakmai siker lett ugyanitt, Zsigmond Emőke színésznő, a Nagykarácsony női főszereplője, mely film a fesztivál közönségdíjasaként végzett, és a zsűri elnökeként Lakos Nóra filmrendező, aki egyben a MobilBalaton tartalmi koordinátora.
A program valódi nézői élményt jelentett, egészen egyedi nézőpontú, tehetséges megoldásokkal. Szívderítő volt látni, mennyi reménnyel, humorral, elhivatottsággal fogalmaznak a kamasz alkotók, és főleg, hogy mennyire saját ügyük a Balaton. Nagyon helyesen attól sem estek kétségbe, amikor mikrofont tettek eléjük, hogy a munkáik készítési hátteréről kérdezhessük őket. A legtöbb versenyfilm csapatteljesítmény eredménye, és a jelek szerint jó kedvű alkotói együttlétek lenyomata. Fontos kordokumentum is ez a 2022-es válogatás.
Íme a nyertes alkotás:
A Hangvillától kellemes sétatávolságnyira található az Óváros Tér, ahol a Filmio (a magyar filmek streaming platformja) támogatásával pányvás Fröccsterasz épült – napközben gasztró- és kultúresemények, esténként koncertek befogadására. Az idén 120 éve született Jávor Pál egykori sikerfilmjeit hirdető korabeli plakátokból is itt nyílt kiállítás.
Ezen a téren került sor egy különleges krimi pitch-re, más néven ötletcsatára. Az üzleti világban a pitch olyan figyelemfelkeltő kiselőadás, amellyel ígéretes ötletekhez lehet villámgyors anyagi támogatást szerezni, és mivel általában szigorú értékeléssel zárul, a szóbeli vizsgák hangulatát idézi meg. Ez alkalommal krimire szakosodott forgatókönyvírók küzdöttek bűnügyi regényadaptációk ötletével, méghozzá a Nemzeti Filmintézet első körös támogatásáért. Mind az öt induló (köztük volt Szőcs Petra költő, Goldberg Emília gyerekkönyv-szerző, Szélesi Sándor sci-fi író, Maruszki Balázs forgatókönyves) komoly filmes és/vagy írói múlttal bír, ezzel is emelve a játék tétjét. A befutó végül az a Bodzsár Márk lett, akinek a neve az Isteni műszak és a Drakulics elvtárs mozifilmek kapcsán sokaknak ismerősen csenghet. Most N. Nagy Zoltán Keselyű című kötetét célozta meg. A magyar Zodiákusnak szánt sorozatgyilkosos történet hemzseg az irodalmi utalásoktól, és egyszerre tocsog az iróniában és a vérben. Pár éven belül talán a filmvásznon látjuk viszont.
Időközben szabadtéren és kávézókban közönségtalálkozókat és mindenféle aktuális témákban (poszt-Covid, stúdióipar, évfordulók) szakmai beszélgetéseket tartottak. Az idő kegyes volt, habár eléggé szeles. Esőnapra és esőhelyszínre nem voltak opciók, de szerencsére szükség sem.
Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál
A nap végén meghallgattuk a magyarországi filmes képzések helyzetjelentését. Négy listavezető budapesti intézmény (Mome, Szfe, Metu, Elte) vezetőjével beszélgetett Lukácsy György, a fesztivál igazgatója, korábban filmes szakíró.
A beszélgetés során elhangzott, hogy az intézményes képzésekre továbbra is nagy a túljelentkezés, sőt egyre többen jönnek külföldről is, ugyanakkor többen elismerték, hogy a tanítási módszerek folyamatos felülvizsgálatára lenne szükség. A legfiatalabb generációknak naprakész tudással kell rendelkezniük a technológiai újításokról és a nemzetközileg kurrens társadalmi témákról egyaránt. Személyre szabott mentorprogramok és egy generációs alkotóközösség megteremtése lehet a kulcs.
Ha a hatalmas filmkínálatból csak egyetlen címet szeretnénk kiemelni, akkor az Fazekas Péter rendezése, A játszma lenne. Nézhetjük úgy, mint az HBO-s A besúgó (szintén képviselte magát a fesztiválon) történéseit egy-két évtizeddel korábbról magyarázó történelmi leckét, de nézhetjük egy megrázó szerelmi sokszögként is, amiben mindenki csak veszíteni tud a végén. A színészi alakításokért feltétlen megérdemelten díjazták Kulka Jánost és Hámori Gabriellát, habár Nagy Zsolt és a pályakezdő Staub Viktória ugyanennyire tehetségesen járult hozzá a lenyűgöző összjátékhoz.
Kulka János Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál
A kötelező klasszikusok és újrajátszások mellett néhány országos premierrel is szolgált a program. Nagy eséllyel a legújabb közönségkedvenc lesz Rohonyi Gábor és Vékes Csaba filmje, a Szia, Életem, amelyben Thuróczy Szabolcs sors-sújtott karaktere a szakmai kiégéssel és az apasággal egyszerre próbál megküzdeni, de legalább csupa híres színésztárs (Kovács Patrícia, Mucsi Zoltán, Scherer Péter) szegődik mellé ebben az életszagú kisember történetben. Máris nagy a sajtóvisszhangja Goda Krisztina 1920-as évekbe röpítő tévéfilmjének, az Ida regényének, ami a népszerű Gárdonyi Géza-regényből született immár harmadik filmes feldolgozás, és a jelek szerint töretlen az érdeklődés a volt apáca és a fiatal festő bájos románca iránt. Sokak örömére egész estés portréfilm készült Bereményi Géza író-rendezőről, aki legnagyobb sikere, az Eldorádó egykori gyerekszínészével közösen ült le a kamera elé, hogy az életéről és a munkásságáról meséljen (Bereményi kalapja). Egy másik legenda, Rófusz Ferenc, A légy (1980) Oscar-díjas rendezője most készülő Bosch-animációjából mutatott részleteket. Az újdonságra éhesek a kisjátékfilmes és kísérleti blokkban találhattak még felfedezetlen kincseket. Ezeket a munkákat nemsokára a szélesebb közönség előtt is bemutatják a gyártók.
Kívánjuk, hogy minden évben legyenek ilyen jó filmek, legyen rájuk ekkora érdeklődés, és legyen egyre több hely, ami befogadja mindezt. Veszprém készen áll, mi pedig várjuk a folytatást.
KAPCSOLÓDÓ
>> Átadták az idei Magyar Mozgókép Díjakat Veszprémben
>> A kertmoziknak ma is bája van
