Útmutató a helyes zuhanyzáshoz

A zuhanyzással kapcsolatos elsődleges jóleső gondolatunk az szokott lenni, hogy sokkal kevesebb vizet fogyasztunk vele, mint a kádfürdővel. Mit mutatnak a számok? A kádba átlag 80 liternyi vizet engedünk, tusoláskor átlagosan 60-70 liter vizet folyatunk magunkra, amennyiben 5-10 perc között végzünk. A probléma abból ered, hogy sokszor a szükségesnél tovább bent maradunk a ránk zúduló zuhanyvíz alatt és ezt még csak észre sem vesszük, ahogy az egészségügyi vonzatokat sem.

Hosszan vagy röviden?

Az ajánlott zuhanyozási idő tehát 5-10 perc között mozog. Bár a Guardian tegnapi cikke már azért kampányol, hogy a takarékosság jegyében álljunk át a 4 perces fürdőzésre, és biztos, ami biztos alapon töltsünk le mellé egy időmérő alkalmazást. Viszont ha mindössze 1-2 percig fröcsköljük magunkra kapkodva a kevéske vizet, azzal azt kockáztatjuk, hogy a bőrünk felületén élő baktériumok és egyéb organizmusok túlszaporodnak, ami idővel bőrfertőzésekhez és rossz testszaghoz vezet. Ha azonban negyedóránál is tovább ácsorgunk a forró vízgőzben, érdekes mód csak kiszárítjuk a bőrünket, a kórosan száraz bőr pedig előbb-utóbb viszketéshez, kiütésekhez, szélsőséges esetben ekcémás megbetegedésekhez vezethet. A forró víztömeg ugyanis lemossa a bőrünk természetes védőrétegét, kitágítja a pórusokat és ahelyett, hogy hidratálnánk a bőrünket, pont az ellenkezőjét tesszük vele, összezavarjuk a természetes vízháztartását. Sokan ezért folyamodnak hidratáló krémek használatához, főleg a téli időszakban. Jobb tehát egy nap többször rövidebb ideig beállni a víz alá (de azért azt se túl gyakran), mintsem egyetlen hosszas tapicskolásra.

Hideg, langyos, forró vízzel?

Az elmúlt években felkapott lett hidegvizes frissítő zuhannyal vagy hideg-meleg váltózuhannyal kezdeni a napot. Minden jel arra utal, hogy a vérkeringésnek, a hangulatunknak, de még az agyműködésnek is jót teszünk ezzel. De persze nem mindegy, hogy egyébként milyen állapotban vagyunk aznap. Az idegrendszernek jobbat tesz a langyos melegvíz, tehát idegesen, feldúlt állapotban, rossz kedvűen ne erőltessük a jéghideget. Megfázásos tünetekkel (ami lássuk be, elég gyakori telente) pedig érdemes a forró felé tekernünk a zuhanycsapot, ugyanis a gyulladt nyálkahártya és a felgyűlt váladékok a forró pára hatására könnyebben tisztulnak. Ennyiben valóban többet kínál a zuhany, mert ott pillanatok alatt tudunk váltani hidegből melegbe és vissza. De akkor miért kívánjuk meg a kádban ücsörgést is időről időre? Nyilván azért, mert nem mindig a bőrünk állaga vagy a koncentrált, fitt jelenlét, de még csak nem is a környezettudatosság a főbb szempontjaink. Egy jól időzített kádfürdő segíthet levezetni a sűrű munkanapokat és áthangolni a nyugodt éjszakai alvásra, kioldja belőlünk a sok feszültséget és a merev izmoknak, ízületeknek is kedvez.

Találjátok meg a hangulatotokhoz illő fürdési formát, kísérletezzetek és ne ragadjatok le a megszokottnál!

Forrás: healthline / Guardian, Fotó: Unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> VAN KIÚT A TÉLI DEPIBŐL. ÉRDEKEL MERRE?

>> VISELD BÜSZKÉN A SZEPLŐKET!