Páncélos harcosok lepik el Veszprémvölgyet
2026.10.05 - Balatonica
Acélpáncélok csapnak össze, régizene szól, kézművesek és hagyományőrzők népesítik be Veszprémvölgyet: október 10-én ötödik alkalommal rendezik meg a Veszprémi Középkori Napot. A helyszín különösen találó, hiszen Veszprém története ezer szállal kötődik a magyar középkorhoz.
Október 10-én néhány órára visszatér a középkor Veszprémbe. Délelőtt 10 és délután 5 óra között a Veszprémvölgyben, az egykori apácakolostor előtti területen rendezik meg az V. Veszprémi Középkori Napot. Régizene, vásár, hagyományőrzők és kézművesek várják a látogatókat, a leglátványosabb programot pedig minden bizonnyal a páncélos harcosok összecsapásai jelentik majd.
Amikor Veszprém az ország egyik központja volt
A középkor megidézéséhez Veszprémnél nehéz lenne hitelesebb helyszínt találni. A város történetének egyik legfontosabb időszaka éppen az államalapítás korára esik. A hagyomány szerint Géza fejedelem családja már a 10. század elején birtokba vette Veszprémet és környékét, 997-ben pedig a város közelében győzte le István Koppány seregét. Az ezredfordulót követően itt hozták létre az ország első püspökségeinek egyikét, és ekkor épült fel a Szent Mihály-székesegyház elődje is. Veszprém története különösen szorosan összefonódott Gizella királynéval. István felesége fontos szerepet játszott a kereszténység magyarországi megerősítésében, alakjának emléke pedig máig meghatározó a városban. A veszprémi püspökök később különleges kiváltságot is kaptak: évszázadokon át hozzájuk tartozott a magyar királynék koronázásának joga. Innen ered Veszprém máig használt elnevezése, a királynék városa.
Középkori fesztivál egy középkori kolostor helyén
Még a rendezvény pontos helyszíne is mesél erről a korszakról. A Várhegytől nyugatra fekvő Veszprémvölgyben állt a veszprémvölgyi apácamonostor, Magyarország egyik legrégebbi szerzetesi intézménye. A hagyomány Gizellához köti azt a miseruhát is, amelyet később átalakítottak, és ma a magyar koronázási palástként ismerünk. A történeti hagyomány szerint a ruhadarab elkészítése a veszprémvölgyi apácák műhelyéhez kapcsolódhatott. A város középkori jelentősége a következő évszázadokban sem tűnt el. A 13. században Veszprémben működött a Káptalani Főiskola, amelyet a város történeti összefoglalója az ország első felsőoktatási intézményeként említ. A középkori Veszprém világából ugyanakkor kevés épület maradt épségben: háborúk, tűzvészek, majd a török kori pusztítás jelentősen átformálták a várost. Annál értékesebbek a fennmaradt középkori emlékek, köztük a Gizella-kápolna és a Szent György-kápolna maradványai.
De mi az a buhurt?
A fesztivál egyik legizgalmasabb része a buhurt, vagyis a középkori fegyveres küzdelmek modern, sportszerűen szabályozott változata. A harcosok korhű jellegű acélpáncélban lépnek a küzdőtérre, és tompított fegyverekkel csapnak össze. A veszprémi rendezvényen 12 csapat méri össze erejét, így jó eséllyel a nap legnagyobb zaját a kardok és páncélok csattanása szolgáltatja majd. Aki tehát október 10-én Veszprémvölgybe látogat, egy fesztiválnál valamivel többet kap: ugyanazon a vidéken nézheti a páncélos harcosokat, ahol Veszprém középkori történetének fontos fejezetei valóban játszódtak.
V. Veszprémi Középkori Nap
Időpont: 2026. október 10., szombat, 10:00–17:00
Helyszín: Veszprémvölgy, az apácakolostor előtti terület – Kolostorok és Kertek
Forrás: veszpreminfo, Fotó: unsplash




