Milyen Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot szeretnénk?

A Balaton Régió hazánk második legjelentősebb turisztikai célpontja, ahol az ökoturizmus térnyerése egyre komolyabb nyomást gyakorol a természetközeli élőhelyekre. A társadalmi elvárások és turizmus összhangja, egyensúlya növekvő kihívást mér az érintett településekre.

De milyen lesz így a jövő nemzeti parkja a Balatonnál? Ezt a kérdést tették fel a konferencián, amire többféle válasz látszik lehetségesnek. A szakemberek szerint fontos az új természetvédelmi területek kialakítása, de a természetvédelmi célú gazdálkodás bővítése is. Fejlesztenék a vizes élőhelyeken folytatott gazdálkodást és erősítenék a kutatási tevékenységet, illetve annak kommunikációját. A feladatok között szerepel az ökoturisztikai és környezeti nevelési tevékenység újragondolása, valamint a Bakony-Balaton Geopark nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása. Tervezik a nemzetközi, illetve a társadalmi kapcsolatok és kommunikáció fejlesztését.

Úgy tűnik, a legaggasztóbb változások közé tartozik a vízszint ingadozása, hiszen az egyre gyakoribb aszályos időszakok a tó vízszintjének csökkenését eredményezhetik, ami nemcsak az ivóvízellátást és az ökológiai egyensúlyt, hanem a halállományt is jelentősen veszélyezteti. A csapadékos időszakok ráadásul hirtelen vízszintemelkedést okozhatnak, ami károkat tehet a part menti infrastruktúrában. Az emelkedő hőmérséklet szintén komoly következményekkel járhat: a nyári hónapokban tapasztalható melegedés kedvezhet bizonyos algafajok, például a toxikus kékalgák elterjedésének, ami rontja a víz minőségét és veszélyezteti a tó ökoszisztémáját. A hosszabb és forróbb nyári időszakok növelik a párolgást, tovább csökkentve a tó vízszintjét. A melegedő víz kedvezőtlenül befolyásolja a hidegebb hőmérsékletet kedvelő halfajokat, (például a süllőt), miközben a magasabb hőmérsékletet jobban tűrő invazív fajok, kiszoríthatják az őshonos fajokat.

A klímaváltozás azonban nemcsak az ökológiát, hanem a gazdaságot is érinti. A Balaton kiemelt turisztikai célpont, de a szélsőséges időjárási események, mint például a hőséghullámok vagy a viharok, visszariaszthatják a látogatókat. Az algásodás miatti vízminőség-romlás szintén csökkentheti a turisták számát, ez pedig negatívan befolyásolhatja a helyi gazdaságot. A változó időjárási viszonyok miatt a mezőgazdaság – különösen a borászat és a szőlőtermesztés – szintén nehézségekkel fog szembesülni.

És hogy mit lehet tenni? A stratégai célokról itt olvashattok bővebben.

Forrás: hirbalaton / hellovidek, Fotó: BFNP facebook

KAPCSOLÓDÓ

>> Mennyire melegedett fel a Balaton 2000 óta?

>> Ezért ne hagyjuk bekapcsolva a klímát éjszakára