Mi igaz a Balaton meséiből?

A Balatoni Múzeumban a Magyar Géniusz Pályázat program egyedülálló támogatásából megvalósult kiállítás célja, hogy élményközpontú módszerrel mutassa be kulturális identitásunk egyik jellegzetes néprajzi értékét, a népmesét.

A múzeum ezekkel a szavakkal ajánlja a kiállítást: Szellemi néphagyományunk páratlan kincse a dr. Petánovics Katalin által, egy szegény vállusi summás asszonytól, az 1970-es években gyűjtött népmesecsokor, ami a kiállítás alapját képezi. A szövegkorpusz feldolgozása során arra törekedtünk, hogy a folklóremlék a keszthelyi és környékbeli hagyományokat éltető alkotók által újra életre keljen, ez által a tárlat kifejezi az élő népművészet értékét és a továbbörökítés fontosságát is.

Vállus község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban. De mi az a summás? Ők a 18-19. század mezőgazdasági idénymunkásai. Mivel a mezőgazdaság gépesítése Magyarországon csak a 19. század végén indul be, így nagy szükség volt a kézi munkaerőre. A summások áprilistól novemberig elszegődtek egy majorságba, míg a telet a saját otthonaikban töltötték. Vállus lakói egészen 1945-ig ilyen életformát folytattak.

Az egyik legismertebb balatoni népmese: A kecskekörmök legendája

A likebalaton Németh Péter múzeumigazgatóval készített interjújából azt is megtudhatjuk, hogy a tavaly megnyílt Igaz vót ám — egy vállusi summás asszony mesevilága című időszaki tárlathoz kapcsolódóan megvalósul egy mesejátszótér építése is a múzeum kertjében, amely a tervek szerint idén tavasztól már használható lesz a családosoknak. A múzeum állandó kiállításának első terme a Balaton keletkezését mutatja be, amelyhez rengeteg monda is kapcsolódik, s mostantól egy tematikus játszótér tükrözi ugyanezt a mesevilágot. 

Forrás: likebalaton, Fotó: Balatoni Múzeum Facebook

KAPCSOLÓDÓ

>> A TIHANYI VISSZHANG ELTŰNÉSE

>> TOKODY KLÁRA: "PESTEN DOLGOZOK, A BALATONNÁL ÉLEK"