Mennyire balesetveszélyesek a Balatont körülölelő löszfalak?

A szakemberek körében egyetértés van a tekintetben, hogy a balatoni partfalak meglehetősen instabilak és omladoznak, aminek a megakadályozására nincs örökké tartó megoldás. A fonyódi löszfal például a 2010-es években már többször megindult, és emiatt hosszú időre le kellett zárni a 7-es főutat és a mellette futó vasúti sínpályát. Forintmilliárdokat emészt fel a karbantartásuk.

A Balaton környékén barangolva bárki a saját szemével bizonyosodhat meg arról, hogy a löszrétegek megcsúszása általános jelenség, amit valamelyest megelőzni kizárólag nem túl esztétikus beton és acél védművek építésével lehet. Ezeket a részben löszös képződményeket a természet is kihasználja: lyukakat fúrnak beléjük az ürgék, pockok, fecskék, gyurgyalagok és a darazsak is, ami labilissá teszi a falakat.

Legutóbb nem túl régen, tavaly év vége felé szakadt le a partfal Balatonföldváron. Még jó, hogy a korábban kiépített védműnek köszönhetően az omladék nem tudott kárt okozni az ott élők vagyontárgyaiban, habár a több tonnányi törmelék egy fát kidöntött, és tönkretette az omladékfogó rendszert. Fonyódon a kilométereken át futó magaspart átlagosan 50 méterre emelkednek az út fölé, és ott akár több ezer köbméternyi föld indulhat meg másodpercek alatt. Ha valaki végigsétált a nemrég ott felújított Szaplonczay sétányon, éppenséggel ennek a földtani veszélyforrásnak a tetején ment végig, és onnan gyönyörködött a szemközti északi part és a Badacsony csodálatos kilátásában. Emlékezetes, hogy 2010-ben Balatonakarattyánál, ott, ahol az északi partra tartó vasúti szerelvény kibukkan egy alagútból, és a szemünk elé tárul a tó keleti medencéje, annyira megmozdult a hegyoldal, hogy majdnem magával vitte a vasútvonalat. Abban az évben ott 10 kilométer per órás sebességkorlátozást kellett elrendelni a mozgásos szakaszon, sőt, egy ideig a vonatforgalom is szünetelt, egészen addig, amíg a labilis löszt a szakemberek súlyos költségek árán stabilizálták. A fentieket olvasva talán már az sem meglepő, hogy a Tihanyi apátság alatt is csúszik a föld: építésekor még legalább tízméteres terasz vette körül a templom Balaton felé néző oldalát, mára azonban ez a védterület mindössze 2-3 méteresre szűkült.

Balatonkenese, 1914: a megcsúszott löszfal a települések közötti vasúti pályaszakasz közelében.

(FORTEPAN - Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye)

Forrás: economx.hu / hirbalaton.hu, Fotó: pixabay

KAPCSOLÓDÓ

>> Vizek Háza Élménypark: Ismerkedj és játssz a vízzel!

>> Ritka orchideafaj bukkant elő a Balatontól délre