Közel tízezer erdei fülesbagoly telelt át hazánkban
2023.02.20 - Balatonica
Az erdei fülesbagoly Magyarország leggyakoribb madárfaja, 2020-ban az év madarának választották. A lakosság bevonásával január végén megtartották az évenként megismételt fülesbagoly telelőhelyek felmérését. A számlálás célja az adatok frissítésén túl, hogy mozgósítsa az itt élőket a hazai madárvilág védelmében.
Az Európában fészkelő tizenhárom bagolyfajból tizenkettő Magyarországon is előfordult már, egyedül a szakállas bagolynak nincs még magyar adata, tíz faj költ, és közülük öt rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin.
Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Magyarország bagoly fővárosában, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson (mindkettő Jász-Nagykun-Szolnok megyében) a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsáló-kínálata, ami a magyarországi enyhe teleken könnyen hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra.
Ilyen és ehhez hasonló megfigyeléseket tett az a 386 felmérő, akik országosan 957 helyszínen 9 975 erdei fülesbaglyot számoltak össze. A lakossági bejelentéseket az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, illetve más civil szervezet, óvodák és iskolák gondos munkája egészítette ki.
Van minek örülni? Teljes mértékben. A telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt, amelyek máskülönben a mezőgazdaságban tennének kárt. A gazdálkodóknak tehát nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie a mezőgazdasági kárt okozó egerek és pockok ellen, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.
A baglyok jelenléte tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke, állítják a madárvédők.
Forrás: MME, Fotó: Pixabay
KAPCSOLÓDÓ
>> MENJÜNK A MÉHEKÉRT MÚZEUMBA!
>> VÉDENI KELL A FECSKÉKET. MITŐL IS?
