A hét idézete az elég jó szülőkről

A négy alapvetően elkülöníthető szülőtípus: a tekintélyelvű, a megengedő, az irányadó és az elhanyagoló. A saját családi háttér, az iskolai neveltetés, a kultúra és a kor, amelyben élünk, az éppen aktuális pszichológiai divatok adják ki, hogy ki melyik típus vonzásában fogja keresni a megoldásokat. Jelenleg az irányadó szülő a szakkönyvek követendő mintája, de ránézésre a legtöbben mintha a megengedő üzemmódban ragadtak volna a gyereknevelés terén.

Az elég jó szülő felvetése az 1950-es években hangzott el először, mégpedig a brit gyerekgyógyász, Donald Winnicott jóvoltából. Tőle kölcsönözte az osztrák-amerikai pszichológus, a ma 120 évvel ezelőtt született Bruno Bettelheim, aki több könyvben foglalkozott az elképzeléssel és így végül világhírűvé tette azt. Az elég jó szülő nem a típusok között válogat, hanem azt az elvárást igyekszik lebontani, hogy a szülőnek a tökéletességre kell törekednie. Fogadjuk el a gyerekneveléssel törvényszerűen együtt járó hibázást és törekedjünk arra, hogy a lehetőségeinkhez mérten jó irányba tereljük a folyamatokat (a 'jó' ugye minden korban/közösségben szubjektív megítélés alá esik).

Bettelheim a chicagói Sonia Shankman Ortogenikus Iskolában intellektuálisan kimagasló, ámde érzelmileg korlátozott (pl. autista) gyerekekkel és azok családjával foglalkozott. Számtalan publikációja jelent meg a témában, például a közösségi gyereknevelésről vagy a tündérmesék befolyásáról. Az 1990-ben öngyilkosságot elkövetett professzor megítélése sokat árnyalódott a halála után, leleplező írások fedték fel kiszámíthatatlan viselkedését, azonban a könyveiben rögzített gondolatok a mai napig hatással vannak a modern szülői szerep formálódásában. Egy olyan idézettel emlékezünk meg az életműről, amelynek különös hasznát vehetjük a rengeteg szabálykövetést feltételező iskolai beiratkozás és iskolakezdés napjaiban.

Forrás: hvg.hu, Fotó: Unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> A VILÁG KEDVENC KAMASZKÖNYVEI

>> BÉKEÉPÍTÉS KULTÚRÁVAL ÉS OKTATÁSSAL