A fehér karácsony mítoszának nyomában

A fehér karácsony meséje

A legtöbb karácsonyi mese és történet a 18-19. századból eredeztethető. Ekkor Európa éghajlata hűvösebb és hidegebb volt, mint most. Ezt nevezzük a kis jégkorszak időszakának, ami a 14. században kezdődött és a 19. században ért véget. Az átlaghőmérséklet Európában, ebben az időszakban 1,5-2,5 °C-kal maradt el az 1991–2020 közötti időszak átlagától. Európában a telek hidegebbek, csapadékosabbak voltak. Jóval nagyobb volt az esély tehát arra, hogy az év utolsó napjaiban Közép-Európában is hideg, havas napok legyenek. A prágai feljegyzések szerint 1741-1870 között minden karácsonykor hó borította a (mai) Óváros teret.

(Fortepan / Korbuly, Balatonföldvár, 1935)

A 20. század elejének emlékezete

A 20. század első felében a mainál alig volt hidegebb a karácsonyi időszak középhőmérséklete, mint napjainkban, ennek ellenére arányaiban kicsivel több fehér karácsony volt, mint a 2000-es években. Sokak számára téves képet mutatnak az I. világháború idején, a frontokon készített téli és karácsonyi képek, melyeken a katonák mindig hóban és téli felszerelésben láthatók. Magyarországon ekkor kezdett a lakosság teljes körében elterjedni a karácsonyfa állítás, megjelentek a népszokásokban az angolszász és a német nyelvterületekről származó havas, karácsonyi történetek. A múlt század első felében az 1940-es volt a leghidegebb évtized, a leghidegebb tél pedig 1939-40-ben volt.

A 20. század második felének emléke

Az 1960-2000-ig tartó négy évtized volt hazánkban az elmúlt 110 év leghidegebb decemberi periódusa. Az 1960-as és az 1990-es évtizedben fordult elő legtöbbször havas karácsony, míg a legkevesebb havas karácsony az 1970-es és 2010-es évtizedre jellemző. Ha megnézzük, hogy az ország területének legalább 2/3-át mikor borította december 24 és 26. között hó, akkor megállapítható, hogy 1960-2000 átlagában az egy évtizedre jutó fehér karácsonyok száma 3, ami jóval magasabb, mint a 2000-2020 közötti 1 nap. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 10 évből 1-szer fehér a karácsony az ország legalább 2/3 részén. Ha az 1990-es évek statisztikáját vizsgáljuk, akkor arra lehetünk figyelmesek, hogy ebben az évtizedben volt a legtöbb fehér karácsony az 1950-es évek óta. Emlékezetes az 1993-as karácsonyi hóvihar, nagyon sokunk emlékében megmaradt az az év.

(Fortepan / Szabó Viktor, Balatongyörök, 1942)

A fehér karácsony mint marketingfogás

A II. világháború után Észak-Amerikában, majd Nyugat-Európában erős piac települt a karácsonyra, mely ideál szerint csak akkor lehet boldog és tökéletes ez az ünnep, ha fehér. Nem hiába minden dal, sláger, film központi szerepe a White Christmas. Az ugyan tény, hogy az Egyesült Államok középső és északi államaiban a sajátos fekvés miatt, jóval nagyobb az esélye a fehér karácsonynak, mint nálunk, ugyanazon a szélességen.

Ténylegesen mennyire megszokott a havazás december végén és karácsonykor?

Az elmúlt 110 év során mindössze 38 alkalommal fordult elő olyan, hogy az ünnep mindhárom napján volt legalább lepelnyi hó és csak 19 évben volt legalább 5 centiméteres hóréteg az ország 2/3 részén. Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései alapján 1951 és 2021 között mindössze az esetek közel negyedében fordult elő olyan alkalom, hogy az ország legalább 2/3 részét hó borította a december 24-26. közötti időszakban. Északkelet-Magyarország megyéiben 2-szer akkora az esélye, hogy hótakarós legyen az ünnep három napja, mint az ország dél-keleti vagy dél-nyugati részén.  Az ország hegyvidéki, vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. Kékestetőn 1951-2010 között szinte minden évben volt hótakaró karácsonykor, azonban 2010-től kezdve összesen négy évben. A fővárosban, Budapesten a külvárosi pestszentlőrinci állomáson megfigyeltek szerint az elmúlt 70 évben, átlagosan minden harmadik, negyedik karácsony idején borítja hótakaró a várost, ám olyan karácsony, amikor a három nap mindegyikén 5 cm-nél vastagabb a hó, átlagosan hét évente következik be, a belvárosban pedig 10-ből 1 évben csak a hősziget hatás miatt. A felmelegedés és a klímaváltozás miatt régiónkban az elmúlt 70 évben nem csak karácsonykor, de szinte a teljes téli évszakban szignifikánsan csökkent a téli napok, a fagyos napok és hótakarós napok száma is a 800 méter alatti területeken, mely a jövőben még intenzívebbé válhat.

(Fortepan / UVATERV, Keszthely, 1958)

Milyen lehet az idei karácsony?

Idén a karácsonyi ünnep és újév között az elmúlt évektől eltérően nagyobb az esélye hideg és havas időjárásnak. Bár most még a meteorológiai modellek nem látnak el olyan nagy távolságra – a légkörre jellemző változékonyság miatt –, de már a modelleken feltűnik a jelenleginél hidegebb időjárás lehetősége december 11. után. Ez azt jelenti, hogy többször, akár hosszabb ideig is hátoldali áramlási rendszerbe kerülnénk, mely esetben hideg levegő érkezne hozzánk, havazásokkal. Ehhez szükség lenne arra is, hogy az Atlanti-óceán felett jelenleg még aktív alacsonynyomású teknő gyengüljön és megszűnjön az előoldali áramlási rendszer, mely során óceáni és szubtrópusi enyhe levegő szállítódik térségünkbe. Az elmúlt évektől eltérően megvan tehát az esélye annak, hogy december második felében gyengülni fog a ciklonaktivitás és a mostaninál hidegebb idő köszönthet be. Ez próbára teheti a havas telektől elszokott hóeltakarítási infrastruktúránkat és az autóval közlekedők türelmét, cserébe talán nem kell utaznunk ahhoz, hogy havat lássunk és hódoljunk a téli örömöknek az ünnepek alatt.

Forrás: klímapolitikaiintézet, Főfotó: Fortepan / BAHART Archívum

KAPCSOLÓDÓ

>> DÍSZES TEMETŐK, MEGFAKULT EMLÉKEK

>> FOTÓS IDŐUTAZÁS: AHOGY NAGYAPÁINK SZÜRETELTEK