A Badacsonyi borvidék története – 2000 év a szőlőtőkék között
2025.07.01 - Fekete Álmos
Ha van ideális nyári program, akkor az egyértelműen a Badacsony ”megmászása”, ahol hegy oldalában kanyargó útvonal mentén sorakozó pincék finom borai és panorámái kísérik az utazót. De a Badacsony nemcsak a kortyokban, hanem a történelmében is gazdag. Itt az ideje, hogy felfedezzük a borvidék több mint 2000 éves múltját, a rómaiaktól a rendszerváltásig.
A Badacsonyi borvidéken már több mint 2000 évvel ezelőtt, a Római-birodalom korában is foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Egy akkoriban fontos, Aquincumba vezető út haladt el a Badacsony közelében, aminek a „Római-út” elnevezése a mai napig megmaradt. Római légiók ültették el a szőlőt a Balaton-felvidéken, miután a természeti adottságokat ideálisnak találták.
A Honfoglalás és az államalapítás utáni időkből maradtak fenn dokumentumok a terület tulajdonlásával kapcsolatban, amelyekből kiderül, hogy a terület túlnyomó része egyházi tulajdonban volt a középkor alatt. A török háborúk idejében a borvidék a végvár-övezetbe tartozott, a közelben lévő Szigliget várának ellenőrzése alatt. Ekkor a környék elnéptelenedése miatt a szőlőtermesztés is hanyatlásnak indult, technológiai fejlesztések sem történtek ezidő alatt.
Fotó adományozó: Korenchy László (Fortepan)
18. században kezdett a Badacsony népszerűsége a felívelni. Az arisztokrata családok birtokai a Balaton-parton egyre több modern présházat és pincét eredményeztek, a borkultúra is újra virágozni látszott. Ezzel megindult azoknak a boroknak a készítése, melyek a Badacsonyt ismertté tették. 1875-ben azonban Magyarországon is felütötte a fejét az egész Európán végigsöprő filoxéra-járvány. A magyar szőlőültetvények 65 százalékát elpusztította, 15 év leforgása alatt. A Badacsony viszont kivételesen jól vészelte át a krízist, részben mivel a hegyoldalon teraszos művelést alkalmaztak, a nem felújított részek aránya pedig ekkor már meglehetősen kevés volt. A filoxéra-járvány eredményezte azt, hogy a Balaton-felvidéken, ezzel Badacsonyban is, elsősorban a fehér borszőlők termesztése került előtérbe.
A 20. században a második világháborúig az Esterházy-családnak volt a legnagyobb befolyása a terület irányításában. A második világháború alatt ismét elhanyagolták a szőlőket, az ültetvények egy része el is pusztult. Az 1940-es évek második felében a területek többsége tulajdonos nélkül maradt. Az ekkor létrejövő szocialista berendezkedésű kormány államosította az egész borvidéket, ezután pedig a nagyipari termelés jellemezte a Badacsonyt és környékét egészen a rendszerváltásig, mikor ismét családi tulajdonba kerültek a birtokok.
Fotó adommányozó: Balázs Lajos
A Badacsonyi borvidék nem csupán szőlőhegyek és pincék láncolata. Szemeink előtt megnyilvánuló történelem, kultúra, és egy pohárba töltött tájkép. Ha egy korty múltat, vagy egy csepp jövőt szeretnénk ízlelni, egy Badacsonyi szürkebarát,vagy olaszrizling segít elkísérni minket ezen a gasztronómiai utazáson!
Nyitókép adományozó: Kovács Györgyi (Fortepan)
KAPCSOLÓDÓ
>> CODE Digitális Élményközpont – pillantás a jövőbe
>> Retró nyarak nyomában: balatoni strandok régen és most
