Miért szaporodtak el így a kabócák Magyarországon?
2025.07.16 - Balatonica
Az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakrabban hallani a jellegzetes kabócazajt – sokan szokatlanul tömeges példányszámról tesznek említést. Van-e erre tudományos magyarázat? És egyáltalán beszélhetünk-e szélsőséges természeti jelenségről, vagy csak fokozott érzékelésről van szó?
A kabócák intenzív „látogatása” Magyarországon általában a téli fagyok enyhülésének és egy melegebb-nedvesebb tavasznak tudható be – nem kirívóan ritka, ám kétségkívül látványos a koncertszerű jelenség. Ez azonban egyelőre nem tömeginvázió, csupán a természet időszaki, és még csak nem is kimondottan szélsőséges reakciója az éghajlati feltételekre.
Kezdjük ott, hogy világszerte sokezer kabócafaj él, csak nálunk közel 600 fajta (hírértéke annak szokott lenni, ha invazívan megjelenik egy-egy újabb), és ezek közül alig néhányan zenélnek nyártól őszig. Ők évről évre változó egyedszámban jelennek meg, tehát ezek esetében nem beszélhetünk szélsőséges fajműködésről. Ugyanakkor azt már a hazai kutatók is elismerték, hogy az éghajlatváltozás hatására Magyarország klímája enyhén mediterrán jellegűvé válik, főleg a Balaton és Dél-Dunántúl térségében, és emiatt az itteni óriás énekeskabócák és mannakabócák rajzása valóban hangosabb és kiterjedtebb, mint korábban.
Az elhíresült amerikai kabócainvázió esetében egyszerre rajzott két külön faj, akik máskülönben hosszú éveket töltenek a föld alatt, mielőtt kirepülnének. Az okok megegyezhettek: az adott évre jellemző tavaszi talajhőmérséklet, a csapadék mennyisége, a meleg időszakok időtartama jelentősen befolyásolják a lárvából imágóvá alakulás idejét és gyorsaságát. Így történt, hogy idén júniusban ellepték Kentucky és Tennessee vidékeit, majd a keleti partvidék felé húzódtak. A közép-európai kabócák viszonylatában egyelőre nem alakult ki az amerikaihoz mérhető tömeges, periodikus invázió.
A nyáreleji algavirágzáshoz köthető árvaszúnyog-invázió Siófokon és környékén az előbbinél kellemetlenebb jelenség, azonban jóval ártatlanabb. Egyes kabócák ugyanis a mezőgazdaságban kártevőnek számítanak (lásd szőlőkabócák), betegségeket terjeszthetnek. Hasonlóképp nagy riadalmat keltettek idén nyáron a csepeli bagolylepkék és a belvárosi csótányok. Ne legyünk nagyon meglepve, ha a jövőben hasonló posztok lepik el a hírfalakat. A változó időjárási viszonyokra az élővilág is kénytelen lesz az eddigiektől eltérő viselkedéssel felelni.
Forrás: Vissza a természethez / TuristaMagazin, Fotó: Unsplash
KAPCSOLÓDÓ
>> Google-értékelésekben is meglátszik az eső hatása
>> Izlandi tájakon forgott egy különleges sportfilm a határok feszegetéséről
