Lesz újabb fecskekatasztrófa a Balatonnál?

A fecskék különösen érzékenyek a több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ilyenkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek” és a madarak éhezni kezdenek, három-négy nap múlva pedig tömegesen éhen pusztulnak. Az épületekre, ezek közelébe beülő fecsketömegek esetében valódi segítséget jelenthet a garázs, melléképület stb. megnyitása a madarak számára. A fecskék így melegben tudják átvészelni a rossz időt, így akár egy-két nappal is tovább kibírják. Amint eláll az eső, kinyithatjuk az ajtókat, hogy ki tudjanak repülni vadászni. Ezzel a módszerrel akár madarak ezreinek is hathatós segítséget tudunk nyújtani.

A fiókák etetése a mostanihoz hasonló időben napokig szünetel: ilyenkor a szülők helyett mi emberek kínálhatjuk fel csipesszel az elérhető magasságban lévő fészkekben ülő, tátogva eleséget kérő fiókáknak a táplálékfalatkákat (lisztkukac). Több napig elhúzódó hideg, csapadékos időben az öreg madarak is éheznek (költési és vonulás időszakban egyaránt előfordulhat), ezért ilyenkor úgy csökkentik az energiaveszteséget, hogy szorosan összebújva az eresz alá, épületpárkányra húzódva üldögélnek. Ilyenkor még néhány évtizede is segítették őket a lakott, kivilágított istállók, ahova nem csak melegedni tudtak behúzódni, de ott vadászhattak is a zárt tér melegében repkedő legyekre. Ha a felnőtt madarak ilyen jellegű gyülekezését tapasztaljuk, megpróbálkozhatunk az etetésükkel. Mivel a fecskék repülő (mozgó) rovarra vadásznak, a nem mozgó darabolt marhahús, nedves macskakonzerv, túró-reszelt sajt-főtt tojás keverékéből álló táplálékról a madarak nagy valószínűséggel nem ismerik fel, hogy az ehető. Ezért érdemes lisztkukacot is tenni ezekre, hátha ez rávezeti a madarakat a táplálék felismerésére.

A mérési adatokon alapuló becslés szerint minden egyes fecske körülbelül 1 kilogramm repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszakban; az elfogott rovarok a muslicától a nagyobb légyig több mérettartományt lefednek. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta, a fecskehiány azt eredményezi, hogy legalább kétmillió kilogramm, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad. Köztudott, hogy a klímaváltozással új betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben óriási szerepük van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek, amelyek természetes úton csökkentik a számukat.

Forrás: hirbalaton / MME, Fotó: pixabay

KAPCSOLÓDÓ

>> Védeni kell a fecskéket. Mitől is?

>> Mikor támadnak emberre a madarak?