Kiállítás nyílt a badacsonyi bazaltbányák sötét múltjáról

A badacsonyi bazaltbányában működött kényszermunkatábor története hiányzik a történelemkönyvekből, iratai eltűntek. Létére sokan emlékeztek és a legidősebbek még emlékeznek is, de úgy tűnik, hogy a történet zavaró tényező a bazaltbányászatból felvirágzott város múltjában. Az ötvenes években a szovjet Gulág mintájára létrehozott magyarországi munkatáborok némelyikének története közismert, másokat csak közvetett forrásokból, vagy irodalmi és játékfilmes átértékelésekből ismerünk.

A Blinken OSA Archivum kutatása a munkatáborok bezárásának 70. évfordulóján felszínre hozta a töredékes forrásokat, interjúkat készített a még élő badacsonyi bazaltbányászokkal és a történet feltárása iránt elkötelezett új generáció tagjaival, és megkísérli rekonstruálni a munkatábor működésének emberi oldalát, az emlékezés és felejtés rétegeit. Ehhez segítségül hívja a táborban raboskodott Stirling György író visszaemlékezéseit, a tábor valamikori helyszínén filmet forgatott Bacsó Péter Nyár a hegyen című alkotását, egyúttal azt is vizsgálva, hogy ezek a művek hogyan jöhettek létre, a politikai környezet hogyan tolerálta ezeket, hogyan találták meg közönségüket.

A kiálllítás a budapesti Centrális Galériában látogatható október 27-ig.

Fotó: Fortepan / Bors Anikó - Badacsonytomaj, 1950

KAPCSOLÓDÓ

>> Mennyire balesetveszélyesek a Balatont körülölelő löszfalak?

>> Őszi kiállítások és új kiállítótér a veszprémi Művészetek Házában