Karneváli olvasmányok minden korosztálynak

Takács Viktória: FARSANGI MESE

Az ünnepi fények és melegség helyét januárban átveszi a szürkeség, a hideg és a vánszorgó percek. Az unalmasan telő napokkal Simon nagypapája lassan elveszíti a jókedvét, de családja és a szomszéd Lulu néni kieszelik, hogyan vidítsák fel. A régi emlékeket felidézve hagyományos farsangi felvonulást szerveznek, ahol a falu apraja-nagyja feleleveníti a régi szokásokat. Megtudhatjuk mit jelent a vízkereszt napja vagy a farsang farka, hogy kik azok az alakoskodók, és mivel foglalkozott régen a drótostót. Végül még az is kiderül, hogy valóban mágikus erővel bír-e a farsangi fánk.

A hazai szokások, jeles napok, különleges hagyományok megismertetése a gyerekekkel igen fontos feladat – Takács Viktória gyönyörűen illusztrált története e vállalás jegyében született meg. A Hagyományaink sorozatban olyan ünnepeket dolgozott fel eddig, mint a betlehemezés, a mohácsi busójárás, a húsvét, a pünkösd, a lucázás, a szüret…

Szabó Magda: ÁLARCOSBÁL

A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára… Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.

Az ifjúsági regény egy nyolcadikos diáklány farsangi élményein keresztül mutatja be a felnőtté válás kihívásait és örömeit.

Thomas Mann: HALÁL VELENCÉBEN

A novella Velence karneváli időszakában játszódik, ahol a főhős belső vívódásai és a város dekadens hangulata összefonódnak.

Thomas ​Mann 1911 májusában két hetet töltött Velencében, ekkor fogalmazódott meg benne a Halál Velencében ötlete: hogyan sodorja a tragikum, az elháríthatatlan végzet az öregedő Gustav Aschenbach írót szégyene és halála beteljesedéséig. Az elbeszélés jelképes helyzeteinek burjánzásában nem ok nélkül kereshetjük Mann látomását az egész első világháború előtti művészetéről. Gustav Aschenbach költője volt mindazoknak, akik a kimerülés határán dolgoznak, akik már roskadoznak a teher alatt, de még tartják magukat, költője mind a munka moralitásának, akik vézna testtel, szűkös eszközökkel, az akarat mámorában okosan gazdálkodva, legalább egy időre meg tudják szerezni a nagyság hatóképességét. Sokan vannak, és ők a kor hősei.

Salman Rushdie: A MÓR UTOLSÓ SÓHAJA

Moraes ​Zogoiby, a Mór kétszeres sebességgel éli az életét: harminchat évesen már aggastyán. A családi legendárium szerint ősei között tudhatja a 16. századi portugál gyarmatosítókat és a dél-indiai Kocsinban letelepült spanyol zsidókat. Anyja neves festőművész, aki bombayi műtermében egész életében megszállottan festi „mór sorozatát”, dúsgazdag apja pedig ezer szállal kötődik az indiai alvilághoz. E nem mindennapi família szűk száz esztendőt felölelő krónikáját meséli el nekünk a kegyvesztett és száműzött Mór élete alkonyán, s miközben kibontakozik előttünk a család bosszúval, árulással, őrülettel és intrikákkal terhes históriája, a háttérben felsejlenek India modern történelmének vízválasztói is a korai függetlenségi mozgalmaktól kezdve egészen a hindu fundamentalizmus térnyeréséig.

Rushdie lenyűgöző meséje egyszerre vaskos karneváli történet és antik tragédia, amelyet a mágikus realista irodalom egyik csúcsteljesítményeként tartanak számon. Mágiája azonban épp azért olyan hatásos, mert mélyen a valóságban gyökerezik.

Forrás: moly.hu, Fotó: unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> Szívmelengető novella Szentestére

>> Miért kapnak ajándékot a spanyol és román gyerekek január elején?

>> Balatonberényben boszorkánybállal kopogtat a farsang